Oklánd rövid története

 Oklánd falu, más néven Homoródoklánd, románul Ocland, a mai Romániában, Hargita megye déli részén fekszik. Községközpont, két falu, Homoródkarácsonyfalva és Homoródújfalu tartozik hozzá.

Székelyudvarhelytől 20 km-re, délkeletre, a Kis-Homoród bal partján fekszik, az egykori homoródi járás székhelye volt.

 

A falu keletkezéséről nem lehet találni semmiféle adatot. Archeológiai kutatások bizonyítéka szerint ez a vidék már nagyon régóta lakott terület. Az első települések több mint valószínű a Kustaly várának vízmosásos lankáiban, az Oláh patak környékén, a karácsonyfalvi Belmezőben, a Senyőben létezhettek. Itt Jánosfalvi Sándor István leírása szerint „ekevasán talált orsóhegy vastagságú arany írótoll, lapos kövekkel befedett római urnák, könnycseppfogó kis koszelencéket” találtak. A mai Oklánd helyén egy ún. fogadó, beálló csárda lehetett, ahol a szentpáli sóbányából megrakodott s a Belföldre igyekvő szekerek pihenőt tartottak.

A Mogyorós- és a Szilas-patak közti kis nyergen a homoródszentpáli római castrumhoz tartozott őrtorony sáncai láthatók, amit a helyiek Hagymás váraként neveznek. A falutól keletre emelkedik Kustaly vára, amely a 11.-12. századi magyar határvédelmi rendszer része volt. A falu unitárius temploma románkori, a 15.-16. század fordulóján gótikus stílusban átépítették. Mai formáját az 1938-as átépítés során nyerte el. 1910-ben 950 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 565 lakosából 546 magyar, 11 cigány és 8 román volt. A Rika hegység aljában fekvő községközpont szerepet betöltő falu a Kis Homoród két partjára települt. A falu nevének eredetével kapcsolatosan három elmélet létezik :
- I.jelenthet TÖLGYES VÍDÉKET, a német OK landból eredeztetve,
- II.jelenthet FELFÖLDET a szintén szász-ónémet nyelvből származó HOCH landból eredeztetve
- III.a Székely Oklevéltárban fellelhető adatok szerint viszont az Ágnes személynév Aglonth régies változata rejlik benne
Oklánd (Ocland) falu 1546-ban Akland néven jelentkezik oklevélben, 1567-ben a regestrum Okland néven 20 kapuval jegyzi. 1602-ben már Oklándnak írják.
Az udvarhelyi fellebviteli fórum jogszolgáltató testületének tagjaként ismerjük meg az oklándi Domokos Kelement egy ítélet jóváhagyó 1546. június 30-án kelt oklevélből. 1602-ben a Básta féle összeírás szerint ezen a vídéken három falu létezett. Az ezutáni korok feljegyzéseiből a jelentősebbeket említve kitűnik, hogy 1717-18-ban hallatlan szárazság pusztította ezen a vídéken.
1850-től Oklánd járási székhely lett, mely felölelte Erdővídék 37 települését is, mely addig 1635. május 7-től mint különálló fiúszék müködött.
 
A hagymási nárciszrét

A községközpont leglátogatottabb helye a hagymási nárciszrét (természetvédelmi terület), ahol hófehér csillagos nárcisz (népiesen: kákvirág) és a sárga virágú zergeboglár (népiesen: pünkösdi rózsa) terem. Túrázási lehetőségek kínálkoznak Hagymás-várához, Kustály-várához vagy az Almási barlanghoz.

Hargita megye délnyugati részén elterülő természetvédelmi terület. Tulajdonképpen a Szénaság nevezetű hegyaljai fellápon termő hófehér színű csillagos nárcisz (Narcissus stellaris Haw.) és a sárga virágú zergeboglár (népiesen pünkösdi rózsa, azaz Trollius europeaus L.) tömeges elterjedésével találkozhatunk. A rét messze felnyúlik a Rika-hegység gyér tölgyesei alá. A népies magyarázat szerint a Hagymás név a "hagymás gyökerű nárciszról" származhat. A nárciszrétről újabb túrázási lehetőség kínálkozik a Nagy Merke-tetőre (1003 m), onnan a Homoródalmási-barlanghoz (összesen 15 km), a Rika völgyébe (Attila várához, Réka sírjához), vagy éppen Vargyasra.

A hagymási vár

A nárciszrét területén, a Szénaság (680 m magasságban) területén van. Az országúttól mintegy 300 méterre északra, egy négyszög alakú földsánc területét a nép Hagymás vára néven emlegeti. Tulajdonképpen a Mogyorós-patak és a Szilas-patak közti kis nyergen van a négyszögű „földvár". A homoródszentpáli római castrumhoz tartozó őrtorony (burgus) védőtöltései, sáncai ma is jól kivehetők. Az ásatások során római jellegű kerámialelet került elő. A kis erődítmény alaprajza vár méretei 33x30 méter lehetett.

Kustaly vára

Az országúttól jobbra (délre) közelíthető meg. Az országút tető előtti kanyarban, a híd mellől indulhatunk a hegynek felfelé, mintegy 50 perces gyaloglással érjük el a vár területét. A középkori emlék romjait a régi rikai út és a hagymási út közötti gerincen, bükkerdővel borított bozótos helyen, Rika hegységben levő Lapjas tetőn látható, 786 m tszf. magasságban. A vár romjai egy magasabb, erdővel borított hegyháton vannak Kivehető a központi zömtornya, az azt körülvevő lekerekített sarkú védfal és a védőárok. Ovális alaprajzú (65x35 m) vár lehetett.

 

Homoródújfalu

Homoródújfalu (románul: Satu Nou): falu a mai Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag a közeli Homoródoklándhoz tartozik.Az Oklánd községhez (Hargita megye) tartozó Homoródújfalu a Hargita-hegység lábainál, a Kis-Homoród völgyének alsó részén, az egykori Szászföld és a Székelyföld határán helyezkedik el, mint a megye legdélebben fekvő települése. Közvetlen szomszédai az észak-nyugatra (2 km) található Oklánd, a jelenlegi községközpont, déli irányban (5 km) a már Brassó megyéhez tartozó Székelyzsombor, valamint keletre haladva (15 km) a szomszédos Kovászna megyéhez tartozó unitárius nagyközség, Vargyas. A faluhoz legközelebb fekvő városok: Székelyudvarhely – 30 km, Szentkeresztbánya (Vlăhiţa) – 27 km, Barót (Baraolt, Kovászna megye) – 22 km, valamint a Brassó megyei Kőhalom (Rupea, Reps) – 24 km. A környék úthálózata javarészt fejlettnek mondható, mára jó állapotú aszfaltozott  utakból áll, a falutól délre, alig 15 km-re halad el a Brassó-Segesvár vasútvonal középső szakasza. A környéket uraló dombvidék legmagasabb pontjai a Merke-tető (1003 m), a Hagymás tető (817 m), a valamivel alacsonyabban fekvő Rika-tető és az Őrhegy (700 m), de maga a falu átlagosan 515-520 méter magasan terül el. A falut észak-déli irányban a Hargita-hegységből eredő Kis-Homoród folyó szeli át, melybe 3 patak is torkollik: az Oláh-patak, Bahér-pataka és a Póké-patak. A falu belterülete 27,94 hektár, a külterületek nagy részét legelők (291 ha Hargita-megyében + 200 ha a szomszédos Kovászna megye területén) és szántóföldek (270 ha) alkotják, az erdős területek kb. 48 hektárt foglalnak le. Az 1979-ben végzett talajfúrások alkalmával vett földminták szerint a felszíni vékony termőtalaj-réteg alatt vastag iszapréteg található, mely sokszor elősegítette bizonyos talajcsuszamlások létrejöttét. A felső, termékeny talajréteget főleg az erdei barna (60%), valamint a podzol (20%) és a kilúgozott csernozjom (20%) talajtípusok alkotják, melyeknek keveréke közepes minőségű szántóföldeket eredményez. A falu határában altalajkincsekről nincsenek adatok, feljegyzések, de a szomszédos Oklánd mellett a feljegyzések és a néphagyomány szerint már a római és a későbbi időkben is vas- és sóbányák működtek. A környező patakok medrében kristályos palarétegek is fellelhetők, de megtalálhatóak a szomszédos baróti szénmedencéből átágazó vékony szénerek is.

Homoródkarácsonyfalva

Karácsonyfalva (románul Crăciunel, németül Krötschendorf) falu a mai Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Oklánd községhez tartozik

Székelyudvarhelytől 17 km-re délkeletre, a Kis-Homoród völgyében fekszik.Nevét állítólag onnan kapta, hogy olyan személy birtoka volt, aki karácsonykor született, ezért ezt a nevet viselte.

1334-ben említik először Karasun néven. Kiemelkedő dombon áll védőfallal övezett unitárius temploma. Belterületének magassága mintegy 530 méter. Román kori szentélye máig fennmaradt, 1495-96-ban bővítették, ekkor épült tornya is. Kazettás mennyezete a 18. század első felében készült. A 18. században emberáldozatot is követelő harc folyt a templom birtoklásáért a katolikusok és az unitáriusok között, végül a katolikusok 1783-ban külön templomot építettek maguknak. Görög katolikus temploma 1880-ban épült, de kevés híve volt. 1910-ben 1006 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Homoródi járásához tartozott. 1992-ben 526 lakosából 2 román kivételével mind magyarok. A falu déli bejáratától jobbra emelkedő Dongó-hegynél sósvízű forrás vize tört fel, melyre a 20. század elején fürdőtelep épült, de az 1930-as évekre rombadőlt. 1954-ben felújították, azóta ismét tönkrement. Magyarországi szervezetek segítségével, valamint a helyi közbírtokosság közreműködésével 2006 nyarán a fürdő ujjá épült, immáron mint "Dungó népi feredő " van használatban.